A Gyásznak Öt Fázisa Van
- Beethoven
- Damme
- A gyász 5 fázisa - Temetkezés szolgáltatás
- Egy párkapcsolat gyászolása – értsd meg jobban az érzéseid, hogy továbbléphess - Mindset Pszichológia
Alkudozás: A Fideszes szellemi holdudvar egy része szinte azonnal az alkudozó fázisba lépett. Volt, aki hipp-hopp kiszámolta, hogy Joe Biden eredménye matematikailag lehetetlen, míg mások azt bizonygatják, hogy a levélszavazatokban nem lehet megbízni, ugyanis túl könnyű velük csalni. Érvelésük szerint a Pennsylvaniában, Nevadában, vagy Arizonában feladott levélszavazatokban nem lehet megbízni, de a Romániából, Szerbiából, Szlovákiából érkezők rendben vannak. Depresszió: Nemzetünk egy része érthetően csalódott, elkeseredett most. Valójában persze nem az a gond, hogy új elnöke lesz egy messzi országnak, hanem hogy megdőlt egy mítosz. Tévedett a nemzet vátesze, oda a miniszterelnök látnoki képességeibe vetett hit. Felfoghatatlan, hogy az ember, aki percre pontosan meg tudja mondani előre, mikor érnek véget, és mikor csapnak újra a magasba a járvány hullámai (épp az érettségik napján, pont a szuperkupa döntő után! ), ekkorát tévedjen. Hiába, az amerikai szavazatszámlálás nem olyan egzakt tudomány, mint a magyar koronavírus statisztika.
Beethoven
Nemcsak akkor gyászolunk, ha egy közeli hozzátartozónk hagy itt minket. Hasonló dolgokat élünk át szakítás után, válás után - a gyermek is! -, sőt bántalmazás, erőszak után is. Lássuk, mit élhetünk át a gyászmunka alatt A Kübler-Ross modell szerint. 1. Tagadás A hír hallatán először nem hiszünk a fülünknek, fel sem fogjuk, hogy mi történik. Nem értjük a szavak jelentését, nem érezzük a fájdalmat. Lehet, hogy még éjszaka is arról álmodunk, hogy az elhunyt él, és csak álom volt az egész. 2. Düh Miután már nem lehet tagadni a történteket, és el kell fogadni az igazságot, hirtelen nagyon frusztráltak leszünk és dühösek. Először valószínűleg magunkra, aztán az egész világra, sőt, akár az elhunytra is haragudhatunk. Keressük a hibást, akit okolni lehet, akire joggal lehetünk dühösek. 3. Alkudozás Talán egy példával a legkönnyebb illusztrálni. Kübler-Ross és Kessler szerint, amikor elérünk ebbe a szakaszba, rendszerint átgondoljuk, hogy mi az, amit másként csinálnánk. Mit adnánk azért, hogy az elhunyt újra köztünk legyen.
Akik inkább introvertáltak, tehát egyébként is alapvetően "jól elvannak" egyedül a mindennapokban – sőt az egyedüllétből tudnak töltekezni! –, könnyebben elrendezik magukban a gyászfolyamatot, ám náluk is normális, ha ilyenkor inkább megértő társaságot keresnek vagy szakemberhez fordulnak. Az extrovertált, társaságkedvelő, társaságban töltekező embereknél már más a helyzet, hiszen az egyébként is nagyobb kommunikációs igényük a szokásoshoz viszonyítva is megnövekedhet, amit most leginkább a velük egy háztartásban élőkkel, illetve online csatornákon keresztül tudnak kielégíteni. A modern kommunikációs csatornák akár közösségi élményt is képesek nyújtani a csoportos üzenetváltások, szűk körű bejegyzések és megosztott tartalmak segítségével – fűzte hozzá. Az idei megemlékezés jelentősen eltér a megszokottól, mert most mindannyian egy nagy, közös, társadalmi szintű gyászfolyamatban vagyunk benne: gyászoljuk a járvány előtti életünket, az akkor megszokott mindennapjainkat. Ezt tetézik a változások miatt esetlegesen megélt egyéni veszteségek, illetve az azoktól független fájdalom a szeretteink elvesztése miatt.
A több hónapon át tartó fázis során évfordulók alkalmával a tünetek újra felerősödhetnek. Ez ugyanakkor az elfogadás állapotának előkészítése. Az elhunytat ismét intenzíven gyászolja a hozzátartozó, előfordulhat, hogy átveszi annak stílusát, szokásait. Gyakori, hogy belső párbeszédet folytat az elhunyttal, ami elősegíti az elszakadást, hisz a párbeszéd végére sok esetben egy teljesen más belső alakká transzformálódik az elhunyt. A fázis akkor sikeres, ha a gyászoló képes elfogadni az elválást. 5. Elfogadás Abban a pillanatban, amikor a veszteség már nem köti le a gyászoló minden pillanatát, megkezdődhet egy, a világhoz és önmagához fűződő új viszonynak a kialakítása. Ebben a szakasznak a gyászoló emlékeiben tovább él ugyan az elhunyttal kapcsolatos múlt, de képes a normális életvitelre. Ismét tud örülni az élet szépségeinek, nem gyötri bűntudat, vannak életcéljai és tervei azok megvalósítására. Megújulnak szociális kapcsolatai, elmúlnak a testi tünetek, megszűnik az érzelmi hullámzás. A gyászolók egy része lelkiekben gyengének, sebezhetőnek érezheti magát az öt szakasz után, míg mások megerősödve, számos tapasztalattal felvértezve zárják le a gyászt.
Damme
– A telefonos vagy internetes kapcsolattartás jelentősége nagymértékben megnőtt a mostani időszakban, érdemes élni ezekkel a lehetőségekkel, amennyiben adottak a technikai feltételek, ha pedig nem adottak, akkor elgondolkodhatunk rajta, hogy akár ajándékképpen biztosítsuk mindezt azoknak, akiket jobban fenyeget az elmagányosodás veszélye. Egy rövid beszélgetés vagy üzenet is elegendő lehet ahhoz, hogy tudassuk a másikkal: gondolunk rá, törődünk vele, fontos nekünk, szeretjük – javasolta, ezután válaszolt a következő kérdésünkre: mindenszentek, halottak napján felerősödik-e a gyász, a fájdalom? "Ez attól függ, hogy a gyász melyik szakaszában járunk éppen, mennyire friss a sokkhatás, hol tartunk a történtek feldolgozásával. " Fontos, hogy mivel magának az életnek is megvannak a pozitív és a negatív aspektusai, tehát nem "csak fekete" vagy "csak fehér", ezért teljesen természetes, ha jó és rossz érzések, emlékek egyaránt kavarognak bennünk. Van, akinek a temetés jelenti azt a tapasztalatot, amire örökké emlékezni fog, míg másnak egy-egy közös élmény az utolsó vagy akár egy sokkal régebbi időszakból.
– A gyermekek szeretnek kérdezni, s jó, ha a környezetük igyekszik mindig a lehető legjobb, ugyanakkor a koruknak is megfelelő válaszokat adni. Ha olyan elhunyt családtagról, barátról, ismerősről kérdeznek, akit nem ismerhettek, akkor bátran mutassunk nekik fényképeket, és meséljünk el egy-két kedves történetet, hogy el tudja képzelni, milyen volt az illető. Ha pedig maguk is keresztülmentek az elvesztésén, akkor érdemes felidézni a legszebb közös emlékeket, és a család hitének, vallásának, nézőpontjának megfelelően elmagyarázni, hogy az elhunytakat sohasem veszítjük el teljesen, hiszen örökké ott élnek a szívünkben – javasolta végezetül. NE
A gyász 5 fázisa - Temetkezés szolgáltatás
Ő biztosan nem halt meg! Az nem lehet! " Ebben a fázisban tagadjuk a szeretett személy halálának tényét. Egyszerűen nem tudjuk elfogadni, ezért próbálunk úgy tenni, mintha meg sem történt volna. Ebből általában hamar átkerülünk a következő szakaszba, de ritka esetekben, még a temetés után is látni véljük, visszavárjuk az elhunytunkat. Harag – A tagadást magunk mögött hagyva, belekezdünk a bűnbak keresésbe. Ennek oka az a fajta harag, amit a gyász miatt érzünk, de ténylegesen nem tudjuk rávetíteni senkire és semmire – hát keresünk, hogy a feszültség oldódhasson. Ez lehet egy orvos, egy barát, a sors, egy élethelyzet, mi magunk vagy bárki más, netán maga az elhunyt. A lényeg, hogy nem racionális alapon próbáljuk felderíteni szerettünk halálának okát. A hibást ebben a fázisban akár többször meg is változtathatjuk. Alkudozás/Önámítás – Célja, hogy elterelje a figyelmünket a tényekről – halál, temetés…stb. Ekkor elkezdünk alternatív valóságokról fantáziálni, a tipikus "Mi lett volna, ha…" mondat második felét egészítjük ki újabb és újabb tartalommal.
fázis: elfogadás Az elfogadás azt jelenti, hogy megbékélünk a veszteséggel. Ez nem feltétlenül jelenti a fájdalom megszűnését, s semmiképpen sem a teljes felejtést. Sokkal inkább a kapcsolat elengedését, az életünkben való lassú előrelépegetést, vagyis a harc feladását. Személyiségünktől is függ, milyen gyorsan tud eljönni ez a fázis, s az eljövetele sem mindig hirtelen történik. Idővel talán még megerősödve is kerülünk ki a gyásznak ebből a folyamatából. Ahogy a poszttraumás növekedés is ismeretes fogalom a pszichológiában, egy szakítás vagy válás is járhat a fejlődésünkkel. Ehhez viszont szükséges a bátorság, hogy – mikor készen állunk rá – szembenézzünk a történtekkel. Hogy elfojtás helyett értékeljünk, hogy szembenézzünk a saját hibáinkkal anélkül, hogy örökké rágnánk magunkat rajtuk. Felfedezhetjük, hogy mennyire nagyszerű emberekkel vagyunk körülvéve, akik átsegítettek minket ezen a nehéz időszakon. S talán személyiségünk, vágyaink új aspektusait is megtapasztalhatjuk. Mindez azonban nem egyik napról a másikra fog megtörténni.
Egy párkapcsolat gyászolása – értsd meg jobban az érzéseid, hogy továbbléphess - Mindset Pszichológia
- RÓMEÓ ÉS JÚLIA - musical az Arénában
- Szeretném, ha szeretnének...
- A gyász 5 fázisa - Temetkezés szolgáltatás
- A gyász szakaszai - BME Hallgatói Szolgáltatási Igazgatóság
- A gyász 5 állomása - az érzelmek hullámain - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek
Ha olyankor szembesülünk a tényekkel teljes valójukban, mikor készen állunk rájuk, képesek leszünk feldolgozni őket – közvetlenül a szakítás után még nem tartunk ott. fázis: harag A harag számtalan módon megjelenhet – harag az ex iránt ( "Hogy tehette ezt velem? " vagy " Miért nem volt képes több energiát fektetni a kapcsolatunkba? "), harag Isten vagy egy transzcendens hatalom iránt (" Miért nem sikerül nekem soha semmi? "), harag a szakítással kapcsolatos körülményekre, emberekre (a "harmadikra", a munkára, ami nézőpontunk szerint tönkretette a kapcsolatot), vagy bárkire, aki nem ért egyet a dühünkkel (" Hogy lehet, hogy Peti még mindig jóban akar lenni vele azok után, amit velem tett? "). Ilyenkor jó ötletnek tűnik másoknak szidni a volt párunkat (jogosan és jogtalanul), illetve gyűlölettel teli üzeneteket írni neki, megelőzendő, hogy túl sokat gondoljon magáról. A düh struktúrát ad az érzéseinknek, a kontroll illúzióját, s betölti az ürességet, amit a másik iránt érzett szeretet hátrahagy.