Ki Volt A Haza Bölcse - &Quot;A Haza BÖLcse&Quot; - DeÁK Ferenc ÉLete ÉS MunkÁSsÁGa | Mta
Kehidán élt egy komoly, szelid arcú férfiú. Ismertük őt a dicső harc előtt, abban a küzdelemben vezérkedett, hol a bölcs szó, a csalhatatlan igazság, a törvény ereje a fegyver; találkoztunk vele Windischgraecz táborában, mikor békés úton akarta megakadályozni a harcot. Deák Ferenc-nek hívják. Őt nem bántotta Haynau. Nem ment addig vadállati dühe, hogy ezt a férfiút elfogassa. Megvonta magát kis falujában és honáért remegő szívvel várta a harc kimenetelét. Nem arra született ő, hogy kardot ragadjon kezébe, csendes ember volt, az igazságnak és jognak embere. A nemzet siralmas állapota kimondhatatlanul fájt neki, de szívébe temeté és néma volt ajka, de lelke tünődött, töprengett. Törhetetlen hite azt súgta, hogy ennek a nemzetnek, mely kilencszázötven esztendeig védője volt az alkotmánynak, elől küzdő vitéze a szabadságnak és függetlenségnek, nem lehet ily dicstelen halála. Bölcs lelke jóserejével belelátott a jövendőbe és talált reményt, mely nemzetét táplálja, talált fegyvert, mely nemzetét védje.
A Deák által követett kivárási taktika végül meghozta gyümölcsét. Ausztria katonai megroppanása, a Bach-rendszer kudarca nyomán az 1860-as években eljött az aktív ellenállás ideje. Deák az országgyűlésben 1861-től a Felirati Párt vezéralakjaként követelte az 1848-as törvények helyreállítását. Felismerte viszont, hogy egyedül a Béccsel való kiegyezés a járható út, s ennek adott hangot később a Pesti Naplóban 1865. április 15-én megjelent ún. húsvéti cikkében. Magyar részről ő vezette a tárgyalásokat, melyek eredményeként az 1867-es kiegyezés Magyarországnak legalább a belkormányzati önállóságát visszaszerezte. Érdemeiért kezdték mind többen `a haza bölcsének` nevezni. Az Osztrák-Magyar Monarchia új rendszerében már nem vállalt semmilyen hivatalos megbízatást, inkább a háttérből figyelte a fejleményeket. Számos író, költő, így Arany János, Kemény Zsigmond és Gyulai Pál is a barátja volt, s részben így alakult ki az ún. irodalmi Deák-párt. Családot nem alapított, Vörösmarty árváit fogadta gyermekeivé.
A házasságból két fiú született, de a második gyermek születése után az asszony rövidesen elhagyta férjét. Vagyonával rosszul gazdálkodott, nagy adóssággal terhelte meg, így fiai örökségét is veszélybe sodorta. A hozomány végül pereskedés után jutott a birtokukba, miután sikerült anyjukkal megegyezni. Az anyjuk személyiségéből adódó családi problémák mély nyomot hagyhattak a két fiúban. Bizonyára ennek tudható be, hogy Ferenc apja – miután felesége a szülés következtében meghalt – nem kívánta a fiát látni, akit előbb nagybátyja, majd Klára nővére (Oszterhueber Józsefné) nevelt. Talán ezeknek az élményeknek a hatása miatt maradt agglegény a haza bölcse, de a családi élet iránt mindig vonzódott. Ezt a vonzalmát elsősorban nővérének, Jozefának gyermekei és unokái iránti atyai gondoskodásban élte ki. Habár hat testvére született, Ferenccel együtt csak négyen érték meg a felnőttkort. Antal bátyja hozzá hasonlóan agglegény maradt, Klára nővérének pedig nem született gyermeke. Jozefa (nemeskéri Kiss Józsefné) Emma nevű lánya férjhez ment Nedeczky Károly Lajos balatonedericsi földbirtokoshoz, aki ekkor a szántói járás szolgabírája volt.
- Ki volt a haza bölcse 8
- Hogyan imádkozott a haza bölcse? | Magyar Kurír - katolikus hírportál
- Ki volt a haza bölcse 2
- Hány amper kell egy házba film
- Anne frank naplója teljes film magyarul
- Gi joe a kobra árnyéka 1
- Tinititanok harcrafel 1 évad 1 rész
- Levelek júliának 2010 teljes film magyarul 2017
A "haza b�lcs�nek" karrierje 1833-ban �velt fel, miut�n b�tyja, Antal v�ratlanul megbetegedett, �s maga helyett �ccs�t k�ldte k�vetnek a pozsonyi orsz�ggy�l�sre De�k 1833 m�jus�ban csatlakozott az als�h�z politikai k�zdelmeihez, �s a jobb�gyfelszabad�t�s, a lengyel k�rd�s, valamint a vall�s- �s sz�l�sszabads�g �gy�ben tartott sz�noklataival hamarosan az ellenz�k egyik vez�ralakj�v� n�tt. A politikus az 1839-40. �vi di�t�n azt�n m�g nagyobb tekint�lyt szerzett, ugyanis el�rte, hogy a Bud�n raboskod� Kossuthot �s a Lovassy-per el�t�ltjeit v�gre szabadon engedj�k, ezzel egy�tt pedig v�get vessenek a m�g zajl� fels�gs�rt�si pereknek. De�k aktivit�sa nyom�n 1841-ben tagja lett a magyar b�ntet�t�rv�nyk�nyv-tervezet megalkot�s�ra l�trehozott orsz�ggy�l�si bizotts�gnak, �m a kor szellem�ben megfogalmazott jogszab�lyokat a f�rendi t�bla k�s�bb leszavazta. 1842 ut�n a zalai politikus karrierje m�s szempontb�l is t�r�st szenvedett, ugyanis az 1843–44-es di�ta el�tti k�vetv�laszt�s a De�k ellen usz�tott bocskoros nemesek zavarg�sa nyom�n v�res esem�nyekbe torkollott, a "haza b�lcse" pedig ilyen �ron nem k�rt a politikai szerepl�sb�l.
Az alkotás a Dr. Nagy Endre Általános Iskola épületének homlokzatán lett elhelyezve, a tájház előtti tér kapta a Deák Ferenc nevet. Az avató és névadó rendezvényt a hagyományos Szent Mihálynapi ünnepség keretében tartották meg.
A "haza b�lcse" term�szetesen gyakorlatiasabb politikus volt ann�l, hogy elhiggye, nemzete k�pes megmaradni az �r�k passzivit�sban, a b�csi udvar azonban hossz� ideig nem volt hajland� lemondani �sszbirodalmi t�rekv�seir�l. B�r Ferenc J�zsef (ur. 1867–1916) az It�li�ban elszenvedett – 1859-es – solferin�i veres�g ut�n hajland�nak mutatkozott az alkotm�nyoss�g bevezet�s�re, Magyarorsz�g reakci�ja miatt hamarosan csal�dnia kellett; az okt�beri diploma kiad�sa ut�n k�t h�nappal, 1860 december�ben a cs�sz�r B�csbe rendelte kihallgat�sra a magyar politika vez�ralakj�t, De�k azonban – a nemzet t�mogat�s�val a h�ta m�g�tt – ny�ltan elutas�totta a centralista �tszervez�st. A tiltakoz�s kinyilv�n�t�sa ter�n m�r nem mutatkozott ekkora egyet�rt�s, ugyanis az 1861-ben �sszeh�vott orsz�ggy�l�sen a k�pvisel�k egy r�sze hat�rozatban, m�g m�sik r�sz�k feliratban k�v�nta elutas�tani a febru�ri p�tensben felk�n�lt alkotm�nyoss�got; ez a k�rd�s az�rt volt fontos, mert egy hat�rozat k�ld�se azt jelentette volna, hogy a di�ta nem ismeri el Ferenc J�zsefet t�rv�nyes uralkod�nak.
A csüggedő nemzetnek vezér kellett. Kossuth hontalanul bujdosott, terveken törte munkás agyát, de hiú igéreteknél egyebet nem talált; a "legnagyobb magyar" ekkor már élő-halott volt, a döblingi őrültek házában emésztette lelkét öntudatos pillanataiban; csak Deák Ferenc volt nemzete mellett. Mint a hajótöröttek egy szikla köré, úgy csoportosultak Deák köré a magyarok. És mit mondott a haza bölcse. – Legyetek türelemmel megszomorodott hazám fiai. A hatalom, mely reánk nehezedik, olyan mint a zivataros felhő az égen, elveri vetéseinket, megrémít mennydörgéseivel, megvakít villámaival, de nem tart örökké. Akik jogainkat elvették, törvényeinket lábbal tapossák, nem járnak az igazság útján, de mi azon járunk. Erről az útról nem szabad letérnünk. Se csábító fenyegetés, se igéret, se erőszak ne tántorítson el bennünket. Amily határtalan bátorsággal küzdött a magyar, mig kezében fegyver volt, oly kitartással kell megmaradni az alkotmány mellett, melytől az ideiglenes hatalom megfosztotta a nemzetet.
Hi�ny�t a v�rmegye �s az orsz�ggy�l�s egyar�nt megs�nylette, igaz, De�k aktivit�sa ezekben az �vekben sem cs�kkent, tagja lett p�ld�ul a V�degyletnek, majd r�szt vett az 1847-es Ellenz�ki Nyilatkozat megalkot�s�ban is. A politikus az 1847–48-as orsz�ggy�l�sen �jfent nem v�llalta a k�veti megb�zat�st, 1848 m�rcius�ban azonban – a forradalmi esem�nyek nyom�n – visszat�rt a nagypolitik�ba, majd az els� felel�s magyar korm�nyban igazs�g�gy-miniszter lett. De�k a b�rsonysz�kben is higgadtan, a t�rv�nyess�g k�rlelhetetlen h�vek�nt politiz�lt, k�zben pedig sz�mos alkalommal pr�b�lt k�zvet�teni a b�csi udvar �s a pesti korm�ny k�z�tt. Miut�n szeptember 11-�n Jellasics csapatai �tl�pt�k a hat�rt, a "haza b�lcse" bel�tta er�fesz�t�sei hi�baval�s�g�t, ez�rt t�vozott miniszteri sz�k�b�l, ugyanakkor k�pvisel�i hely�t tov�bbra is megtartotta. De�k 1848–49 fordul�j�n azt�n m�sodszor is k�s�rletet tett az ellent�mad�sba lend�l� Habsburgok megb�k�t�s�re, Windisch-Gr�tzcel folytatott janu�r 3-i t�rgyal�sai azonban eredm�nytelen�l z�rultak, �gy hazat�rt zalai birtokaira.
Nincs hatalom, mely erősebb, mint az igazság. Így szólott a bölcs és a nemzet megtanult tűrni, várni, belopózott szívébe a reménység. Év telt évre. Mindenik hozott valami váratlant. Háborúba keveredett az osztrák császár Olaszországgal. A háború szerencsétlenül ütött ki és a magyarok reménysége növekedett. Ime egymás után buktak le a hatalom polcáról azok, akik Ferenc József császár nevében kormányozták hazánkat. Nem boldogulhattak. A nemzeti érzelem nem veszett ki a magyarból, hanem megerősödött. Talán soha nagyobb összetartás nem volt a nemzetben, mint most a legnagyobb veszély idején. A hallgató nemzet megértette egymást pillantásából, kezeszorításából. Együtt táplálkozott közös reményből, egymást vigasztalta közös szeretettel. Igazad volt, bölcs, tűrnie és várnia kell a nemzetnek, mert nem lehet az, hogy törvénytelenség győzzön az igazságon. A bécsi kormány kezdett engedni. 1861-ben Schmerling, az osztrák miniszterelnök, megkinálta Magyarországot egy új "alkotmány"-nyal. Ez az új alkotmány csak azt kivánta, hogy Magyarország az osztrák császár birodalmának egy tartománya legyen.