Hol Volt A Magyarok Őshazája: Messze Keleten Lehetett A Magyar Őshaza | 24.Hu
Meglepő módon csaknem ugyanazt, mint akár száz évvel ezelőtt, ám már archeogenetikai módszerekkel is alátámasztva: nem az Urál mellől származik a honfoglaló magyarság jelentős része. Egy elmélet mindent vitt Nem akarunk több évszázad tudománytörténetébe és vitáiba ásni, de röviden mégiscsak beszélni kell az előzményekről. A XVIII. század végén szárnyait bontogató történettudomány a szinte teljes forráshiány miatt nem igazán talált válaszokat őstörténetünk kérdéseire a krónikás irodalomban fennmaradt hun-magyar rokonság hagyományán kívül, ami ugye önmagában kevés. Ám az ugyanakkor szárnyait bontogató nyelvtudomány már tudományosan megalapozott elmélettel állt elő: a finnugor nyelvrokonság kimutatása mellett legközelebbi rokonainkként a nyugat-szibériai hansi és manysi népet határozta meg, ezáltal vált a magyarság őshazájává a Káma folyó vidéke. A kutatásba a XIX. század közepén kezdett bekapcsolódni a régészet, néprajz és az antropológia is, vitákkal teli, izgalmas évtizedek következtek.
A feltételezett magyar őshaza: Dzsungária - Történetíró
Ha a három - bizánci forrásokkal is alátámasztott (lásd: DAI) - tényt összefűzzük, egy datált útvonalat kapunk, mely az Ural hegység déli részétől vezet egészen a Kárpátokig (830 és 895 közt). De mi van a korábbi időkkel? Honnan érkeztünk a Volga - Káma találkozásának vidékére, ahol Julianus 1236 -ban magyarul beszélő emberekkel találkozott? Valójában az is nagy kérdés, hogy mennyi időt tölthettünk a Volgai térségben és mikor érkeztünk oda? Erről is megoszlanak a vélemények és minél inkább távolodunk időben, a múlt mélységeibe merülve, annál több a bizonytalanság, illetve a kérdőjel. A legtöbb szakértői vélemény arról szól, hogy sok évszázados lehetett az Ural előterében eltöltött idő és azt megelőzően az Ural keleti oldalán, az Aral tótól északra élhettek őseink. A Krisztus előtti XIII. században már minden bizonnyal ezen a vidéken, a c serkaszkuli-kultúra részeként nomadizáltak az ősmagyarok és innen vándoroltak a Volga-Káma területre. Ezen a ponton fogalmazódhat meg bennünk meg a következő kérdés: néppé formálódásunk már itt bekövetkezett, vagy egy még ennél is korábbi őshazát kell keresnünk?
Megeshet, hogy a már említett sztyeppei sávból a lakosság – akár egy ellenséges támadás miatt – nyugatnak indult, míg a távoli nyári szálláson tartózkodók maradtak. Könnyen lehet, hogy velük találkozott Julianus barát a XIII. század első felében, és az ő emlékeiket tárják fel manapság régészeink. A hansik és a mansik is hasonló módon szorulhattak jelenlegi hazájukba egy igen rövid periódus alatt. Több nép, több nyelv És persze a nyelvemlékek, amelyeket a legkevésbé sem célunk lebecsülni, csupán arra igyekszünk felhívni a figyelmet, hogy a nyelv nem egyenlő az etnikum történetével. A hagyomány hét törzs szövetségéről beszél, az onogur elnevezés – amelyből a Magyarországra utaló Ungarn, Hongrie vagy Hungary szó származik – tíz törzset jelent, és feltételezhetően már a hun, az avar, illetve a bolgár törzsszövetségnek is részesei voltak ezek a törzsek. Eltérő etnikumokból összeálló formáció volt, amelyet szükségképpen többnyelvűség jellemzett – a mindennapi élethez, kereskedelemhez, közös ügyekhez elengedhetetlen volt a saját mellett a vezető törzs, illetve a szomszédos népek nyelvének ismerete.
- Hol volt a magyarok őshazája youtube
- Hol volt a magyarok őshazája 7
- 1144 budapest füredi u 5 d
- Neuranax/neonax kapszula 60db - NaturTéka webáruház
- Kaichou wa maid sama 17 rész tv
A mezők bármelyike illeszkedjen A mezők mind illeszkedjen Könyv Film Zene Kotta eKönyv Antikvár Játék Ajándék Akciók Újdonságok Előrendelhető Dr. Cserép József azon kutatók közé tartozott, akik rendületlenül kutatták a magyarság eredetét. Felderítette azokat a forrásokat, amik bizonyító erővel szolgáltak őstörténetünk igazolásában. Jelen tanulmánya is ezt a felkészültséget és kutatói éleslátást támasztja... 2500 Ft online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett narancssárga színű ár csak internetes megrendelés esetén érvényes. Amennyiben a Líra bolthálózatunk valamelyikében kívánja megvásárolni a terméket, abban az esetben az áthúzott (szürke színű) bolti ár lesz érvényes. 2125 Ft 15% Szállítás: 2-6 munkanap Ez a termék törzsvásárlóként akár 1950 Ft Személyes ajánlatunk Önnek Akik ezt a terméket megvették, ezeket vásárolták még Részletesen erről a termékről Bővebb ismertető Dr. Jelen tanulmánya is ezt a felkészültséget és kutatói éleslátást támasztja alá. Termék adatok Cím: A magyarok őshazája Oldalak száma: 82 Megjelenés: 2020. augusztus 24.
Az őshaza helyére vonatkozó tudományos állaspontok eltérőek. A kutatók többsége a feltételezett őshazát a Tobol és az Iszim folyók felső folyása közé helyezi. Ez a terület az Urál-hegységtől keletre fekszik. A tudósok zöme azt állítja, hogy itt alakult ki a magyarság. Keresd meg a térképen a magyarok őshazáját! Magna Hungaria: Nincsenek biztos forrásaink arról, hogyan kerültek őseink a Volga-Káma vidékére. Kr. előtt 500-ban átkeltek az Urálon, és a mai Baskíria területén telepedtek le. Itt kb. 1000 évig éltek és, ezt a területet nevezzük Régi vagy Nagy Magyarországnak, a krónikák Magna Hungariát említ.
Egy szó, mint száz, az egzakt embertani vizsgálatok alapján a magyar nép eredete mindenképp a kelet-európai és ázsiai sztyeppék felé mutat. Hogyan származhatnak mégis az ősi nyelvkészlet mellett régészeti adatok és genetikai bizonyítékok is a Káma folyó környékéről? A megoldás a nomadizáló életmódban rejtőzhet, sőt Bernert Zsolt lát esélyt a látszólag ellentmondó adatok szintézisbe hozására is. Miért tartja magát hunnak a magyar? Mikor és hol tűnik fel a történelemben a magyar etnikum? Mi lehetett ez előtt és milyen kapcsolatban állhattak Attila hunjaival? Erről szól a magyarság őstörténetét a tudomány jelen állása szerint megfogni kívánó sorozatunk második része. Voltak, akik maradtak Az állattartással foglalkozó sztyeppei népek nyáron északra húzódtak, télen pedig az enyhébb klímájú déli területekre, a két szálláshely között akár ezer kilométeres távolság is lehetett, és mindkét helyen találunk állandó lakosságot is. Ha őseink a honfoglalás előtt a Káma és a Kaukázus közti térben nomadizáltak, kereskedtek megtaláljuk régészeti és biológiai nyomaikat is északon, de ez még nem jelenti azt, hogy ez volt a népesség törzsterülete – fogalmaz az antropológus.
(Jelen posztnak nem tárgya ezek számbavétele. ) Viszont mindenképp érdekes, hogy például a Krisztus előtti első évszázadban a hunok ősének tekintett xiongnuk elég komoly birodalmat hoztak létre Dzsungária szomszédságában, a Balhas tó és a Liao folyó közötti hatalmas területen (lásd a lenti térképet). Dzsungária és az ázsiai hunok (xiongnuk) birodalma a Krisztus előtti 1. században Ami Dzsungária földrajzi adottságait illeti: hatalmas hegyek övezik, délen a Tien-san, északon és keleten az Altaj, nyugaton pedig a Tarbagataj-hegység. Dzsungária legnagyobb része ma kősivatag de az kérdéses, hogy évezredekkel ezelőtt milyen környezeti viszonyok jellemezték. Az övezet egyetlen komolyabb nagyvárosa a 3, 5 milliós Ürümqi. Az éghajlat a magyarországihoz hasonló kontinentális (forró nyarakkal és hazánkénál hidegebb telekkel), sokkal szárazabb viszonyokkal. Napjainkban is több nép él itt: dzsungárok, torgotok, khalkák, dungánok, de kína uralja az egész térséget " Xinjiang Uyghur Autonóm Régió " részeként.
Gyalogszerrel indult hát (1819-ben) Ázsiába és jutott el Tibetbe, ahol ugyan éveket töltött, ám végül eredeti célját, Dzsungáriát nem érte el. Ugyancsak a dzsungáriai őshaza híve volt Berzenczey László is, Kossuth Lajos személyes jóbarátja (kormánybiztosa), aki 1852 -ben, a szabadságharc után tényleg eljutott a területre és megfordult Kuldja városában is (ma: Yining vagy Ghulga). A sort Lóczy Lajos geológus folytatta, aki a Széchenyi Béla expedíció tagjaként, 1877 - 1880 közt tett utazást Dzsungáriába. Dzsungária A 770 ezer négyzetkilométeres, vagyis nagyjából a mai Törökországhoz hasonló nagyságú Dzsungária a távol-keleti és türk népek találkozási övezetében fekszik, így mindkét nagy civilizáció jelentős hatást gyakorolt az itt élőkre (mégpedig évezredeken keresztül). Ha valóban itt formálódtunk néppé, akkor az ősi szkíták, hunok, avarok és törökök egyformán hatást gyakorolhattak ránk. Ez a hatás lehetett genetikai keveredés, nyelvi ráhatás és életmódbeli befolyás is, melyek mindegyikére lehet találni igazolásokat.
Az egzakt embertani vizsgálatok alapján a magyar nép eredete mindenképp a kelet-európai és ázsiai sztyeppék felé mutat egészen a Bajkál-tóig. A magyar nyelv finnugor rokonsága vitán felül áll, amiből a XX. század második felére dogmává merevedett népünk finnugor eredete is. Az utóbbi időben azonban elsősorban a a természettudományok eredményeinek köszönhetően utóbbi elmélet közel sem tűnik annyira stabilnak. Történelmünket szeretjük lineáris vonalként felfogni, holott a legkevésbé sem az, a magyar nép létrejötte is egy rendkívül sokoldalú fejlődés eredménye. Ettől talán még érdekesebb kérdéssé válik, hogy honnan származunk, és a tudományágak összefogásából egyre tisztább képet kaphatunk, már az utóbbi tíz évben is születtek új eredmények – ezekről itt írtunk korábban azzal a felütéssel, hogy szigorúbb magyar őstörténet jöhet. Most Bernert Zsolt antropológussal, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatójával arról beszélgettünk, mit mesélnek őseinkről, az Árpád-kori népességről a modern embertani vizsgálatok eredményei?